| |
Mit kell tudni a befektetési alapokról?
Sokan csak kisebb befektethető összeg felett rendelkeznek, bizonytalan az az időpont amikor a pénzre szükségük lehet, továbbá nics megfelelő szakértelmük, tapasztalatuk a befektetési döntések meghozatalához.
Mondhatnánk, hogy rakják be a pénzüket bankbetétbe és kész. Ma már a fenti helyzetben lévő befektetőknek is nagyobb a választási lehetőségük a befektetési alapok megjelenésével. Az 1991. évi LXIII.törvény szabályozza a befektetési alapkezelők és az általuk kezelt befektetési alapok működését.
Az első befektetési társaságot már a középkorban is fejlett tőkepiaci kultúrával rendelkező Hollandiában hozták létre a XVII. században. A cél akkor is az volt, hogy a viszonylag kis tőkével rendelkező befektetők a méretgazdaságosság által könnyebben megvalósítható diverzifikáció alapján csökkentsék egyedi kockázatukat. Természetesen később Angliában és az Egyesült Államokban is megjelent ez a befektetési forma, az óceán túlsó partján az I. világháborút követő gazdasági fellendülés után jelentek meg az első alapok.
Hogyan működik egy befektetési alap?
A befektetési alapok működésének elve azóta sem sokat változott, a kisbefektetők befektetési jegyeket vásárolnak, ezáltal növelik az alap vagyonát. Az alapkezelők különböző, előre rögzített alapelvek, stratégia alapján többféle befektetési alapot is indítanak, amelyekbe a kisbefektetők pénzét gyüjtik össze, így összességében nagyon komoly tőkével rendelkeznek és egészen más elvek szerint tudnak befektetni, mint az alapba befizetők kölön tehetnék.
A befektetők úgynevezett befektetési jegyet vásárolnak, amely az adott alapból való részesedést megtestesítő értékpapír. A jegyek napi értékét az határozza meg, hogy milyen típusú az alap, a kezelő mibe és milyen ügyesen fekteti be a befektetők pénzét.
A befektetési alapkezelés további szereplője a letétkezelő és a forgalmazó.
Melyik befektetési jegyet válasszam?
Az alábbi információk alapján lehet dönteni az egyes alapok közötti választásnál:
- milyen alapról van szó: zártvégű (lejáratig nem váltható vissza, tőzsdén forgalmazható, hosszabb futamidejű befektetés), nyíltvégű (alapkezelő köteles napi árfolyamon adni/venni a jegyeket)
- mibe fektet: állampapír(kisebb kockázat, tervezhetőbb hozam), részvény(nagy kockázat), vegyes(előző kettő valamilyen arányú keveréke), pénzpiaci (rövidtávú befektetés, állampapírok, betét, letéti jegyek), nemzetközi (adott régió értékpapírjaiba fektet), ingatlan, speciális (index, alapok alapja) stb. A nemzetközi alapoknál a devizakockázatról sem szabad elfelejtkeznünk.
- mekkora az összegyűjtött tőkéje (nettó eszközérték): minél nagyobb, annál jobban, rugalmasabban, változatosabban tud vele dolgozni a kezelő.
- egy jegyre jutó eszközérték: az értékpapírok napi árfolyama és darabszámának szorzata az árfolyamérték, ezek összességéből naponta számolják az eszközértéket, amelyből a költségek levonását követően adódik a nettó eszközérték. Ennek az egy jegyre jutó napi értéke alapján számolható ki a hozamunk (vételi és adott napi értéke közötti különbözet).
A részvényalapok a kedvezőtlen tőzsdei hozamok hatására jelentős veszteséget hozhatnak, viszont az árfolyamok emelkedésekor extra hozamok érhetőek el (akár 15-20%/hó).
Jó vételi lehetőséget látunk az ingatlanalapokban, mivel a koncentrált, nagyértékű
ingatlanbefektetések várható hozamait jónak ítéljük. A piaci igények figyelembevételével
alakították ki a pénzpiaci alapokat, amelyek rövidtávú papírokba (állampapírokba, kötvényekbe, betétbe stb.) fektetnek és pár napos betétek kiváltására is alkalmasak.
Likvid pénzek rövidtávú kezelésére vagy befektetések átcsoportosítása esetén jól
használhatóak.
A nyíltvégű befektetési jegyek előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze:
- kisebb összegért is vásárolható
- többnyire likvidek, a pénzt bármikor ki lehet venni az alapból
- gyors, azonnali ügyintézés
- alacsony költségek
- szakértők foglalkoznak a pénzünkkel
- könnyű a befektetett tőke megosztása az egyes alaptípusok
között a kockázat csökkentése érdekében (diverzifikálás
Hogyan lesz ebből nekem hasznom?
A befektetési jegyet megvásárolja, az alapkezelő az adott alapban összegyűlt pénzt befekteti az alap típusától függően állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe, stb. Ha ezekkel a későbbiekben hozamot ér el a befektetési alap, akkor nő az alap vagyona, nettó eszközértéke is gyarapszik, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték is növekszik, ezzel együtt az Ön berakott pénzére vetítve nagyobb értéket fog a jegy eladásakor visszakapni. Természetesen akár csökkenhet is az alap vagyona, kockázat itt is van, így az Ön megtakarítása is veszíthet értékéből.
A befektetési alapok hozamait táblázatunkban összehasonlíthatja.
Befektetési, megtakarítási döntései előtt kérje segítségünket!
- Elérhetőségünk
- Kérjen tanácsot, életút elemzést, nyugdíj-optimalizálást.
- Bemutatkozunk
Van kérdése? Véleménye? Beszéljük meg a Befektetési Fórumon.
A Betetakciok.hu bármely részének másolásával, terjesztésével kapcsolatos minden jogot
fenntartunk.
|
|
hitelakciok.hu
